Az angol "The kennel club" három kötelező egészségügyi szűrést jegyez, melynek megléte feltétele a kutyák tenyésztésbe vonásához:
• BVA/KC/ISDS szemvizsgálat (HC, PHPV)
• DNS-teszt – HC HSF4
• DNS–teszt – L-2-HGA
Ezeken kívül erősen ajánlott az alom szemszűrése PHPV-re.
Mindhárom rendellenesség (L-2-HGA, HC és PHPV) örökletes, ajánlott a hordozó vagy beteg kutyát a tenyésztésből kivonni. Abban az esetben, ha a szülők a tenyésztésre nézve különösen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek, a tenyésztési stratégiát úgy kell meghatározni, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkenjen annak esélye, hogy a betegséget tovább örökítsék. A betegséget okozó génnek a populációból történő teljes felszámolása nem lehetséges genetikai teszt nélkül. Minden tenyésztőnek javasolt az ismerten hordozó vagy beteg státuszú kutyák tenyésztésbe vonásának elkerülése.
Hazánkban az angol minta alapján kizárólag az L-2-HGA és HC betegségektől mentes kutyák vonhatók tenyésztésbe.
L-2-hidroxy-glutársav vizelés (L-2-HGA)
Az L-2-hidroxi-glutársav vizelés (L-2-Hydroxyglutaric aciduria, röviden L-2-HGA) egy ritka betegség, az idegrendszer anyagcseréjében fellépő (neurometabolikus) zavar. A hidoxi-glutársavnak, mint számos más szerves savnak a vizeletben történő ürülése az anyagcsere veleszületett rendellenességének eredménye. Annak ellenére, hogy a humán orvoslásban már 1980 óta ismerik a betegséget, csak kisfokú előrelépés történt annak genetikai vagy anyagcsere okának megértése irányában. Ezért nem tudják pontosan mi a betegség konkrét oka, de feltehetően az anyagcsere folyamatok egyikének öröklött problémája áll a háttérben.
A betegség a központi idegrendszer működésének folyamatos, progresszív állapotromlásával jellemezhető, mely az esetek 50 %-ában epilepsziában és a koponyacsontok aránytalan túlnövekedésében (macrocephalia) nyilvánul meg. A macrocephalia döntően a normálisnál nagyobb agyvelő (megalencephalia) rendellenesség miatt alakul ki, amely gyakran a méhen belüli fejlődés során kialakuló vízfejűség (hydrocephalus) következménye. A betegség során a vizeletben, a vérben és az agyfolyadékban megnő az L-2-hidroxi-glutársav szintje. Az L-2-HGA tünetei a központi idegrendszerben (elsősorban az agyban) – mind kan mind szuka kutyában – alakulnak ki. A bevezető klinikai tünetek első megjelenése 6 hónapos és 1 éves kor között a leggyakoribb, de kivételes esetekben akár 7 éves korig is elhúzódhat. A kutyákban az epilepsziás rohamok klinikai tünetei: inkoordinált mozgás (ataxia vagy bizonytalan járás), görcsök, izommerevség vagy izgatottság és megváltozott viselkedés (fokozatos elbutulás, például a fal merev bámulása, asztal alá és sarokba húzódás, engedetlenség, szobatisztaság elfelejtése) utal a betegség jelentkezésére [CARLEY ET AL. 2003].
Örökletes szürkehályog (HC)
Mind embernél, mind kutyánál a vakság fő oka a szürkehályog. Az örökletes szürkehályog (Hereditary Cataract, röviden HC) a szemlencse állományának vagy tokjának, esetleg mindkettőnek a részleges vagy teljes elhomályosodása, illetve átlátszatlanná válása. A látás gyengülését illetve idővel teljes elvesztését okozza. Kb. 100 kutyafajtát érint a betegség, ennek ellenére keveset tudunk a genetikájáról. Máig egyetlen gént - a HSF4-et – hozták összefüggésbe kutyáknál a betegség kialakulásával. A staffordshire bull terrierekben 1970 óta ismert a rendellenesség [MELLERSH ET AL. 2006, 2009].
Kezdeti üvegtest állandósult megnagyobbodása (PHPV)
A szem kezdeti üvegtestjének állandósult megnagyobbodása (Persistent hyperplastic primary vitreus, röviden PHPV) egy veleszületett szemészeti rendellenesség. Lehet egyedüli betegség, vagy kapcsolódhat más szemészeti rendellenességhez is. Általában eseti jellegű, de ismert öröklött autoszomális domináns vagy recesszív tulajdonság is. Öröklött formája több kutyafajtában és macskafajtában is előfordul. Az 1970-es évek végéig a szakirodalom csak szórványosan tesz említést a betegség előfordulásáról állatokban, köztük kutyákban. Az első esetet kutyáknál angol agár fajtánál írták le [SHASTRY, 2009].